Birsalma (kg)

Mi is az a birs?

A birsalma, illetve birskörte a legrégebbi gyümölcsök közé tartoznak. Az a mítosz is kering róla, hogy már az ókori görögök is előszeretettel fogyasztották, valamint használták a gyógyászatban. Többek között emésztési panaszokra, például székrekedésre. Tudományos megnevezése Cydonia Oblonga, ami lefordítva krétai almát jelent. A rózsafélék fajtájába tartozik szintúgy, mint a meggy vagy a barack.

A birsalmát vagy birskörtét kizáróan csak az alakjában különböztetjük meg. A két elnevezés semmi másban nem tér el egymástól. Növekedése során a hosszúkásabb göcsörtösebb formájú terméseket birskörtének, a kerekebbeket pedig birsalmának nevezik el. A birs fa átlagosan 6 méter magasra nő, levelei mélyzöldek, virágai június környékén rózsaszínben pompáznak. Termése szeptemberben, októberben érik. Akadnak olyan fajtái, amelyeket december környékén szüretelnek. A gyümölcs a meleg éghajlatot kedveli. Szokták mondani, hogy ahol a szőlő jól érzi magát, ott a birs gyümölcs is.

És miért jó nekünk?
Szénhidráttartalma megegyezik a körtéjével. Egy birsalmában vagy -körtében körülbelül 52 kalória van, így a diétázók is előszeretettel fogyaszthatják és beépíthetik étrendjükbe! A gyümölcs gazdag C-vitaminban, ami főleg az őszi, illetve tél eleji influenzaszezon megelőzésekor mindenki számára kedvező lehet. Sokan, ha máshogy nem is, sajtként már találkozhattak a birsalmával. A birsalmasajt különlegessége, hogy a gyümölcs magjában és héjában található pektintől keményedik és válik zselés állagúvá. Így, ha valaki sajtot szeretne készíteni, fontos, hogy ne hámozza meg a birset! A pektin egy olyan vízben oldódó növényi rost, amely segíti az emésztőrendszer egészséges működését.

A birs különlegességei közé tartozik az is, hogy leszüretelés után sokszor a polcon hagyták, hogy érjen. Ez alatt az idő alatt otthoni légfrissítőként szolgált, mivel érése folyamán jellegzetes illatot árasztott magából.